Azt hiszem, Riddler: Kereszt c.számának soraival lehet legjobban leírni azt az életérzést, amit érzünk, mi Járműgépészek

"Ez a kereszt,ezek a gondjaim...
nem várom el, hogy megismerj
nem várom el,hogy megértsed őket
hogy miért csinálom az egészet,
és miért mondom el ezeket...


Változtam, ha azt mondták menj, én gyorsan távoztam
ha nem kellett volna, akkor is, de ezt már mondtam
többé nem szegülök ellen,mint a megfeszített Jézus
sem tett semmit, pedig tudta puszta akarata szétzúz
bármit, de nem számít, érzem végem elvesztem
és mégha nem is így van, de ezt hiszem, ez a keresztem
ezt viszem, el nem eresztem, rájöttem hogy ezt kerestem
akkor se adom fel, ha látom hogy lehetetlen
roppant súly mit vállaltam, most ez nyugszik a vállamon
de ez ajándék, túlnézek a puszta fájdalmon
leköpnek,megaláznak,de csak erőt adnak!
mert tudom visszajutok oda ahol a felhők vannak
mint az erdő a vadnak, kit ketrecbe zártak
sosem hajtom le fejem, ennek a világnak!
bennem a hibákat felismertem, de már mindent látok
mi valóban a gyűlölet, és mi csak színlelt átok
úgyhogy dobjátok rám nyugodtan,fogjátok rám, ezt is
ez a srác akkor is indul ha tudja jól hogy veszt is
a meccsen,enyém a hit,a tiétek örök szkepszis
titeket pont az küld le,ami engem felvisz"